XII. rész _________17 évvel később________
Én: Derek, 34 évesek lettünk!
Derek: Emlékszel, mit mondtam mikor mi voltunk 17 évesek?
Én: Igen.
Briana: Anya, apa, nézzétek! Ezt a ruhát a te szekrényedben találtam anya, remélem nem baj, hogy felvettem!
Én: Gyönyörűen nézel ki! Derek, vidd ki egy kicsit Briat a levegőre!
Azzal kacsintottam.
Briana: Miért mondta anya, hogy menjünk ki?
Derek: Nézd, ott egy cinege!
Azzal derek átváltoztatta.
Derek: Ilyen nincs! A te szemednek pirosnak kéne lennie!
Briana: Miért kéne pirosnak lennie? Nem értek semmit.
Derek: Nos, kincsem, te egy angyal vagy.
Briana: MI???
És Briana tisztán... elrepült...
Én: DEREK! Sikerült?
Derek: Nem. A lányunk eltűnt.
Én: MICSODA?! NEM IS ELLENEZTED?!
Derek: Legalább biztosra tudjuk, hogy angyal.
Én: Igen. De te harmincnégy évesen szeretnél gyereket?
Derek: Én már nem szeretnék gyereket. Briana is olyan hamar jött.
Én: Az anyám a lelkemre kötötte, hogy hozzak létre fiú utódot.
Derek: ...
Én: Ne haragudj...
Derek: Szerintem ezt 24 évesen kellett volna közölnöd, nem tíz évvel később.
Én: Valaki 40 évesen szül!
Derek: Ha te most szülnél, akkor a gyerek iskolában, 1. osztályban lenne hat éves, te meg 40.
Én: Nem tudom véghez vinni anyám parancsát. Azt remélem, hogy Bri talál magának megfelelő férjet, és akkor nekem is van utódom.
Derek: Amilyen szép Bri...
Én: Vissza kell hoznunk a Földre. |